Az interjúk elemzése és értelmezése

Szubjektivitás

A diákok megismerkednek azzal a koncepcióval, hogy az elbeszélt történelem erőssége az események szubjektív elbeszélésében rejlik. Az elbeszélést az elbeszélő személyes nézőpontjai, megélt tapasztalatai és reflexiói gazdagítják. A szubjektivitás feltárása magában foglalja az elbeszélő identitásának, perspektívájának, tapasztalatainak és értelmezéseinek megértését, betekintést nyújtva a múlt egyének számára adott jelentésébe.

Oralitás és kézzelfoghatóság

E források szóbeli jellege még egy réteggel bonyolultabbá teszi a helyzetet. A tanulóknak figyelembe kell venniük az olyan szempontokat, mint az intonáció, a ritmus és a sebesség, amelyek a narrátor hozzáállását közvetítik. Az oralitás megértése összefonódik a testiséggel, elismerve a test és az arckifejezések hatását a hanglejtésre. A tanulók feltárják, hogy a narrátor látása és hallása hogyan járul hozzá vallomásának értelmezéséhez.

Előadásmód

Az interjúk természetüknél fogva performanszokká válnak, amelyeket a kérdező jelenléte és a felvétel célja alakít. Az olyan tényezők, mint a videofelvevő berendezések és a nyilvánosság hozzáférhetősége befolyásolják, hogy az elbeszélők hogyan adják elő történeteiket. A diákok alaposan megvizsgálják az elbeszélő környezetét, öltözködését, nyelvezetét és általános előadását, és feltárják, hogy ezek a döntések milyen hatással vannak a vallomásuk értelmezésére.

Narratíva

Az emlékezet narratívák konstruálására való hajlamát vizsgáljuk, különösen az elbeszélt történelemben, ahol a személyes élményeket narratívaként mesélik el. A hallgatók elemzik, hogy az oral history interjúk, mint sajátos narratív forma, hogyan pozicionálják az elbeszélőt mint főszereplőt. Ennek során megvizsgálják, hogy az elbeszélések hogyan tükrözik vagy kérdőjelezik meg az uralkodó történelmi narratívákat, és azonosítják az olyan narratív jellemzőket, mint a témák, szimbólumok és motívumok.

Prezentálás

Felismerve, hogy az interjúkat a bemutatásuk módja alakítja, a diákok elmélyednek a keretezés, a szerkesztés és a kontextuális információk hatásában. Ez magában foglalja a forrás (weboldal, film, tévéműsor) eredetének és céljának megértését, annak mérlegelését, hogy a bemutatási elemek hogyan befolyásolják a tanúvallomást, és a forrás hatásának értékelését.

A kérdező szerepe

A diákok felismerik az interjúkészítő kulcsszerepét az interjú kezdeményezésében és a forrás létrehozásában. Kiemelik az interjúkészítő és az elbeszélő közötti interszubjektivitást, hangsúlyozva, hogy ez a kapcsolat hogyan befolyásolja az elbeszélést. Az olyan tényezők, mint az életkor, a nem és a kulturális háttér hatással lehetnek erre a kapcsolatra, ami egy egyedi, közösen kialakított narratívához vezet.

Memória-munka

Az emlékezet nemcsak forrás, hanem tárgy is az elbeszélt történelemben. A hallgatók az emlékezet különböző rétegeit, például az egyéni és a kollektív emlékezetet vizsgálják, és megvizsgálják, hogy a tanúvallomások hogyan tükrözik a közös kulturális mintákat. Az emlékezet-munka megértése magában foglalja annak mérlegelését, hogy mire emlékeztek, miért, és hogy a kontextuális tényezők hogyan alakítják az elbeszélő visszaemlékezéseit.

Felejtés és hallgatás

A tanulók kritikusan értékelik, hogy mit hagynak ki vagy nem mondanak el az interjúkban. A felejtés feltárása magában foglalja az egyéni és kollektív emlékezetkiesések megértését. A szó szerinti és metaforikus elhallgatások vizsgálata során a diákok olyan lehetséges okokat vesznek figyelembe, mint a trauma, a társadalmi normák vagy az előírt korlátozások. Az elhallgatott dolgok azonosítása elősegíti az elbeszélés összetettségének megértését.

A különböző megközelítések közötti eligazodás során a diákokat emlékeztetik a fogalmak összefüggő jellegére, és ezzel megakadályozzák a merev, egymásra épülő megközelítést. Ez a holisztikus útmutató felkészíti a hallgatókat az audiovizuális elbeszélt történetek bonyolultságának kibogozására, elősegítve a történelmi elbeszélések árnyalt és kritikus megértését.