A szöveg egy 1944-ben, a második világháború vége felé játszódó elbeszélés köré összpontosult. A dél-szlovákiai származású főhős Németországba indul. A történet a háborúnak az egyénekre gyakorolt hatását hangsúlyozza, különösen kiemelve a háborúnak a fiatal résztvevők által kezdetben játékként való felfogását, majd a későbbi kemény valóságot, amellyel szembesültek.

A csoport oktatási programjának elsődleges célcsoportja a 9. osztályos diákok. Ezt a választást a második világháborús téma relevanciája indokolja az iskolai tantervben erre az évfolyamra vonatkozóan. Emellett a csoport második célcsoportként egyetemi hallgatókat jelölt meg, azzal a céllal, hogy a tartalmat elméleti szintre emelje és mélyebb perspektívákat tárjon fel.

A 9. osztályos tanulók számára a csoport azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy a háború kézzelfogható és valós élmény, és eloszlatja azt az elképzelést, hogy az egy távoli múlt, amely nincs hatással a jelenlegi életünkre. Céljuk, hogy különbséget tegyenek a videojátékok és a valós háborús tapasztalatok között, hangsúlyozva a kemény valóságot, amellyel az egyéneknek szembe kell nézniük. A tanulási célok közé tartozik a személyes érintettség kézzelfogható módjaira való összpontosítás, a kritikai gondolkodás bevezetése és a történet gyakorlati szempontjainak beépítése az oktatási programba. A módszerek olyan tevékenységeket foglalnak magukban, mint a családfa-gyakorlatok, a családtagokkal készített interjúk és kreatív gyakorlatok, például rajzolás és levélírás.

Az egyetemi hallgatók számára a csoport a tartalom elméleti aspektusainak feltárását tervezi. Céljuk kiemelni, hogy az elbeszélt történetek gyakran sikertörténetek, mivel azok, akik nem élték túl, nem tudják elmesélni történeteiket. A program célja, hogy elmélyedjen a személyes történetek és a történelmi elbeszélések közötti viszonyban, megkérdőjelezve a bináris perspektívákat, és szerepjátékos módszert építve be, ahol a diákok karaktereket vesznek fel és döntéseket hoznak.

A csoport kiemelte a tanár felelősségét a szöveg oktatási célú megtervezésében, a tárgyalandó részek meghatározásában és az útmutatáshoz szükséges konkrét feladatok biztosításában. Hangsúlyozták továbbá a bináris perspektívák megkérdőjelezésének és a történelmi elbeszélések összetettsége felismerésének fontosságát. Az egyetemi hallgatók számára meglepő szerepjátékok használatát a megértés elmélyítésének módszereként emelték ki.