Elbeszélt történetek a másodlagos elemzési megközelítésekben

Az oktatási környezet folyamatosan fejlődik, és innovatív módszereket keres a diákok tanulási tapasztalatainak bevonására és gazdagítására. A Learning for Peace projektünkben egy viszonylag feltáratlan területre léptünk – a meglévő oral history adatbázisokban rejlő kiaknázatlan lehetőségek kihasználására az oktatásban. Ez a kezdeményezés a kutatásban és gyakorlatban tapasztalható hiányosságra reagál, ahol hagyományosan a diákok által vezetett elbeszélt történelemprojektek állnak a középpontban. Munkánkat az az elkötelezettség vezérli, hogy az oktatás új dimenzióit tárjuk fel a gazdag elbeszélt történelem kurátori adatbázisainak segítségével.

Feltétlenül el kell ismernünk, hogy kevés az olyan kutatás és szakirodalom, amely a már meglévő oral history adatbázisok oktatási keretrendszerekbe való integrációjával foglalkozik. A rendelkezésre álló anyagok nagy része inkább olyan projektek felé irányul, amelyekben a diákok aktívan gyűjtik az elbeszéléseket. Még ezeken a projekteken belül is túlnyomórészt a szervezési és technikai kihívásokról folyik a diskurzus, így a tágabb értelemben vett oktatási vonatkozásokról nem kapunk információt.

A Learning for Peace projekt a hagyományos paradigmák megdöntésére törekedett, felhasználva a Martin, Huijgen és Henkes (Martin, Bridget & Huijgen, Tim & Henkes, Barbara. (2021). Listening like a historian? A framework of ‘oral historical thinking’ for engaging with audiovisual sources in secondary school education. Historical Encounters: A journal of historical consciousness, historical cultures, and history education. 8. 120-138. 10.52289/hej8.108) által kidolgozott elbeszélt történelmi gondolkodási keretet, az Európa Tanács Learning and teaching about the history of Europe in the 20th century projekt (Stradling, Robert. (2001). Teaching 20th-century European history. Council of Europe Publishing) eredményeit, valamint Shope Making Sense of Oral History (Linda Shopes, „Making Sense of Oral History,” History Matters: The U.S. Survey Course on the Web, http://historymatters.gmu.edu/mse/oral/, February 2002) című átfogó online útmutatóját. Ezek a keretek lettek törekvésünk sarokkövei, amelyek szisztematikus megközelítést kínálnak az oral history történetek megértéséhez és oktatási modulokba való beépítéséhez. A módszertanok nemcsak a meglévő szakirodalomban található útmutatás hiányát pótolták, hanem szilárd alapot is nyújtottak a Learning for Peace projekt munkájához.

Az iskolai történelemtanítás jelentős átalakulásokon megy keresztül, amelyek tükrözik az akadémiai történelemtanítás tendenciáit. Az egyik figyelemre méltó fejlemény annak felismerése, hogy a történelemoktatásnak nem csupán ismereteket kell közvetítenie, hanem a kritikai gondolkodást is elő kell segítenie. A diákokat ma már arra ösztönzik, hogy a történelmi tényekhez és bizonyítékokhoz kritikusan viszonyuljanak, felismerve a történelmi elbeszélések értelmező jellegét. Ennek a váltásnak a kulcselemei közé tartozik a történészek értelmező szerepének megértése, a kiválasztott tények bizonyítékká alakításának felismerése, és a nézőpontok sokféleségének elismerése, amelyek bármely történelmi eseményt illetően létezhetnek.

A háromrétegű modell megjelenése az oral history átfogó megközelítését hangsúlyozza. Az első réteg az oral history működésének megértését vizsgálja, elismerve a különböző egyéni tapasztalatokat és perspektívákat. A második réteg az interjúk elemzését és értelmezését segítő fogalmakat mutatja be. A harmadik réteg az oral history interjúk más történelmi forrásokkal, elbeszélésekkel és történetekkel való kapcsolatát hangsúlyozza, többdimenziós keretet alkotva.